Elhunyt a Herceg, Tommy Morrison
35510
Száz vereség sem töri le Rokkót, a táncoló „legendát”
2013. 04. 08. 22:11
Száz vereség után is világbajnoki címről álmodik, mindennap órákat készül, és akkor is folytatni akarja a meccseit, ha az edzője vagy a bíró már leállította az egyenlőtlen küzdelmet. A magát közönségkedvencnek mondó Balogh Gábor "Rokkó" ma már fogalom a magyar ökölvívásban.
Száz vereség után is világbajnoki címről álmodik, mindennap órákat készül, és akkor is folytatni akarja a meccseit, ha az edzője vagy a bíró már leállította az egyenlőtlen küzdelmet. A magát közönségkedvencnek mondó Balogh Gábor "Rokkó" ma már fogalom a magyar ökölvívásban.
Egy héttel az után, hogy Erdei Zsolt először kapott ki a profik között, egy másik magyar bokszoló, Balogh Gábor a századik vereségét szenvedte el 1998-ban kezdődött hivatásos pályafutása során. A Rokkónak becézett, nagyközépsúlyú bunyós fölényesen tartja a magyar meccsrekordot, már 107 összecsapás van a háta mögött.
"Az Almássy téren nőttem fel, egy elég dzsumbuj helyen. A fater egyszer látott verekedni, és rögtön mondta, fiam, neked bokszolnod kell" - idézte fel a kezdetet a 38 éves ökölvívó. "A középiskola után azonnal el is mentem a KSI-be, mellette még tudtam dolgozni is, az egyesülettől nem messze, Marika néni hamburgeres büféjében. De csábított a pénz, és amint lehetett, profinak álltam."
A hivatásos karrier nem is indult rosszul, Rokkó az első meccsén döntetlent ért el, a másodikat pedig megnyerte, ezt azonban nyomban egy 15 meccses vereségi sorozat követte, amit azóta is csak elvétve sikerült megszakítani, a 107 meccs alatt összesen 2 győzelem és 5 döntetlen került a vereségek mellé.
A borzasztó mérleg dacára nagyon komolyan veszi a bokszot, mindennap tréningezik, és nem is foglalkozik mással. "Állandóan itt vagyok az edzőteremben, heti öt edzést nyomok. A futás meg a kesztyűzés a lényeg, de erősítek is. Ehhez értek, ezt csinálom már húsz éve, ebből van pénzünk. Ha elmennék dolgozni, akkor nem tudnék rendesen készülni, és ha nem vagyok edzésben, akkor Petrányi nem visz meccsekre - végül is igaza van."
A profi világ tele van olyan bunyósokkal, akiket virágnyelven felhozó ellenfeleknek neveznek, és többnyire azt a célt szolgálják, hogy általuk javítsák az ígéretesebbnek tartott versenyzők győzelmi statisztikáját. Baloghra is kétségkívül ezt a szerepet osztotta a élet, mégsem tartozik a tipikus megélhetési bokszolók közé, a lelkesedése ugyanis szinte egyedülálló: mindig magabiztosan és nagy győzni akarással lép be a szorítóba, ahol rendszerint óriásit küzd a talpon maradásért. Sokszor vitatkozik a pontozók ítéletével, előfordult, hogy könyörgött a folyatásért a vezetőbírónál, aki a szemöldökéből ömlő vér miatt leállította a meccset, de veszekedett már az edzőjével is, aki a komolyabb verést elkerülendő bedobta a törülközőt a második menetben.
"A pontozók szerintem egy kicsit bolondok, legalábbis van, amikor nem úgy hozzák ki az eredményt, ahogy kéne, ilyenkor közlöm velük, hogy ez nem volt fair. A vezetőbírókkal is szoktam vitatkozni, amikor indokolatlanul technikai KO-t hirdetnek, hiába mondom, hogy jobb vagyok a gyereknél, ne csinálja már. De az sem mindegy, hogyan kapsz ki. Én becsülettel végigbokszolom a meccseket, még a világbajnok Gotthard Hintereggerrel is végigment a hat menet." (Gotthard Hinteregger korábban az IBF és a WBO interkontinentális bajnoka volt - a szerk.)
Balogh Gábor állítja, klasszikus kiütéssel még nem is kapott ki soha (a Boxrec adatbázis szerint azért két ilyen is becsúszott, az egyik a ma már nagynevű világbajnok Gennagyij Golovkin bemutatkozó meccsén). "A padlót megjártam már párszor, de gyorsan kitisztulok. Felállok, és nyomom tovább. Dolgozik bennem az adrenalin, meg a büszkeség, hogy nehogy már egy menet után vége legyen. Az a lényeg, hogy emelt fővel jöhessek ki a ringből." Ez a mentalitás többeket a Rocky-filmek főhősére emlékeztet, a Rokkó becenév is innen származik.
Hozzáállása miatt a közönség is nagyon kedveli, szerinte ezért tartozik a legfoglalkoztatottabb bokszolók közé. "Volt olyan időszak, amikor minden héten volt meccsem külföldön. Mindegy, hogy nem nyertem, a közönség szereti a bunyómat, így el tud adni a menedzserem."
A honoráriuma az ellenféltől függően változó, de átlagosan száz eurót kap menetenként. Ezt a pénzt akkor is kifizetik neki, ha nem megy végig a meccs, vagyis nem a nagyobb díjazás miatt küzd a végsőkig. "Viszont ha nem lennék jó, vagy ha feladnám a meccseket, akkor nem hívnának a következő gálára" - mondja.
Balogh a meccsek révén bejárta már fél Európát, de elsősorban a hazai szurkolók lelkesednek érte, előfordul, hogy minden találatát ovációval fogadják, vagy kórusban skandálják a nevét, különösen, amikor jellegzetes örömtáncát is előadja egy-egy meccse után. "Olyankor csinálom, amikor nagyot bokszoltam, vagy ha nagyon őrjöngenek a nézők, akkor az ő kedvükért is. Közönségkedvenc vagyok" - jelenti ki.
Nemrégiben került sor a századik meccsére, ahol különösen nagy ünneplést kapott. "Mindenki itt volt a meccsen, az összes zsivány és gengszter, éjszakai menő. Be is mondták, hogy ez Rokkónak a századik meccse." Aztán a debütáló Vári Gergő négy menetben jobbnak bizonyult a jubiláns bunyósnál.
Bár már harmincnyolc éves, egyáltalán nem gondolkodik a visszavonuláson, és az sem foglalkoztatja, hogy mihez kezd majd utána. "Adottság kérdése, hogy ki meddig bírja, én jól bírom. A múltkor is bokszoltam egy legalább tíz kilóval nehezebb gyerekkel, akinek a saját súlycsoportjában második-harmadik menetes KO-i voltak, de engem nem bírt leütni. Mások egy ilyen meccs után hónapokig hallani sem akarnak a bunyóról, én meg örülök neki, hogy jön a következő. Úgy teremtettek meg, hogy nekem elég egy hét is regenerációra. Ilyenkor pihenek, sétálgatok a szigeten az asszonnyal. A meccsek előtt meg szoktak vizsgálni az orvosok, de sosincs semmi probléma, csak a szememet kellett már összevarrni, de az alap a bokszban."
Azt mondja, még egy-egy nagyobb verés után sem érzi úgy, hogy most egy időre elment a kedve a bunyótól. "Ilyenre még nem volt példa, mert hajt a vérem. Büszke vagyok rá, hogy több mint száz meccs után, harmincnyolc évesen még mindig itt vagyok, és hallanak rólam."
Amikor a céljairól kérdezzük, meglepően ábrándos válasszal rukkol elő. "Jó lenne végre megnyerni egy komoly bajnoki címet. Nem olyan távoli cél ez, ha éjjel-nappal készülök rá, meg lehet csinálni. Ez úgy van, hogy egy rosszabbtól ki tudsz kapni, de egy jobbat is meg tudsz verni - csalóka dolog ez a boksz. Ha mondjuk egy felhozó meccsen egy bajnok az ellenfelem, és sikerül megvernem, akkor egyből felkerülök a ranglistára."
Felvetjük azt is, ennyi vereség után nem tervezik-e a menedzserével, hogy most már megpróbálnak találni egy verhető ellenfelet. "Tudod, sokat számít a pénz, és az az igazság, hogy az olyan meccsekben van pénz, ahol erős az ellenfél. Vannak, akiket le tudnék győzni, de én inkább mindig a pénzt választom. Ha egyszer talpra állok, akkor majd máshogyan lesz." (forrás: origo.hu)
Egy héttel az után, hogy Erdei Zsolt először kapott ki a profik között, egy másik magyar bokszoló, Balogh Gábor a századik vereségét szenvedte el 1998-ban kezdődött hivatásos pályafutása során. A Rokkónak becézett, nagyközépsúlyú bunyós fölényesen tartja a magyar meccsrekordot, már 107 összecsapás van a háta mögött.
"Az Almássy téren nőttem fel, egy elég dzsumbuj helyen. A fater egyszer látott verekedni, és rögtön mondta, fiam, neked bokszolnod kell" - idézte fel a kezdetet a 38 éves ökölvívó. "A középiskola után azonnal el is mentem a KSI-be, mellette még tudtam dolgozni is, az egyesülettől nem messze, Marika néni hamburgeres büféjében. De csábított a pénz, és amint lehetett, profinak álltam."
A hivatásos karrier nem is indult rosszul, Rokkó az első meccsén döntetlent ért el, a másodikat pedig megnyerte, ezt azonban nyomban egy 15 meccses vereségi sorozat követte, amit azóta is csak elvétve sikerült megszakítani, a 107 meccs alatt összesen 2 győzelem és 5 döntetlen került a vereségek mellé.
A borzasztó mérleg dacára nagyon komolyan veszi a bokszot, mindennap tréningezik, és nem is foglalkozik mással. "Állandóan itt vagyok az edzőteremben, heti öt edzést nyomok. A futás meg a kesztyűzés a lényeg, de erősítek is. Ehhez értek, ezt csinálom már húsz éve, ebből van pénzünk. Ha elmennék dolgozni, akkor nem tudnék rendesen készülni, és ha nem vagyok edzésben, akkor Petrányi nem visz meccsekre - végül is igaza van."
A profi világ tele van olyan bunyósokkal, akiket virágnyelven felhozó ellenfeleknek neveznek, és többnyire azt a célt szolgálják, hogy általuk javítsák az ígéretesebbnek tartott versenyzők győzelmi statisztikáját. Baloghra is kétségkívül ezt a szerepet osztotta a élet, mégsem tartozik a tipikus megélhetési bokszolók közé, a lelkesedése ugyanis szinte egyedülálló: mindig magabiztosan és nagy győzni akarással lép be a szorítóba, ahol rendszerint óriásit küzd a talpon maradásért. Sokszor vitatkozik a pontozók ítéletével, előfordult, hogy könyörgött a folyatásért a vezetőbírónál, aki a szemöldökéből ömlő vér miatt leállította a meccset, de veszekedett már az edzőjével is, aki a komolyabb verést elkerülendő bedobta a törülközőt a második menetben.
"A pontozók szerintem egy kicsit bolondok, legalábbis van, amikor nem úgy hozzák ki az eredményt, ahogy kéne, ilyenkor közlöm velük, hogy ez nem volt fair. A vezetőbírókkal is szoktam vitatkozni, amikor indokolatlanul technikai KO-t hirdetnek, hiába mondom, hogy jobb vagyok a gyereknél, ne csinálja már. De az sem mindegy, hogyan kapsz ki. Én becsülettel végigbokszolom a meccseket, még a világbajnok Gotthard Hintereggerrel is végigment a hat menet." (Gotthard Hinteregger korábban az IBF és a WBO interkontinentális bajnoka volt - a szerk.)
Balogh Gábor állítja, klasszikus kiütéssel még nem is kapott ki soha (a Boxrec adatbázis szerint azért két ilyen is becsúszott, az egyik a ma már nagynevű világbajnok Gennagyij Golovkin bemutatkozó meccsén). "A padlót megjártam már párszor, de gyorsan kitisztulok. Felállok, és nyomom tovább. Dolgozik bennem az adrenalin, meg a büszkeség, hogy nehogy már egy menet után vége legyen. Az a lényeg, hogy emelt fővel jöhessek ki a ringből." Ez a mentalitás többeket a Rocky-filmek főhősére emlékeztet, a Rokkó becenév is innen származik.
Hozzáállása miatt a közönség is nagyon kedveli, szerinte ezért tartozik a legfoglalkoztatottabb bokszolók közé. "Volt olyan időszak, amikor minden héten volt meccsem külföldön. Mindegy, hogy nem nyertem, a közönség szereti a bunyómat, így el tud adni a menedzserem."
A honoráriuma az ellenféltől függően változó, de átlagosan száz eurót kap menetenként. Ezt a pénzt akkor is kifizetik neki, ha nem megy végig a meccs, vagyis nem a nagyobb díjazás miatt küzd a végsőkig. "Viszont ha nem lennék jó, vagy ha feladnám a meccseket, akkor nem hívnának a következő gálára" - mondja.
Balogh a meccsek révén bejárta már fél Európát, de elsősorban a hazai szurkolók lelkesednek érte, előfordul, hogy minden találatát ovációval fogadják, vagy kórusban skandálják a nevét, különösen, amikor jellegzetes örömtáncát is előadja egy-egy meccse után. "Olyankor csinálom, amikor nagyot bokszoltam, vagy ha nagyon őrjöngenek a nézők, akkor az ő kedvükért is. Közönségkedvenc vagyok" - jelenti ki.
Nemrégiben került sor a századik meccsére, ahol különösen nagy ünneplést kapott. "Mindenki itt volt a meccsen, az összes zsivány és gengszter, éjszakai menő. Be is mondták, hogy ez Rokkónak a századik meccse." Aztán a debütáló Vári Gergő négy menetben jobbnak bizonyult a jubiláns bunyósnál.
Bár már harmincnyolc éves, egyáltalán nem gondolkodik a visszavonuláson, és az sem foglalkoztatja, hogy mihez kezd majd utána. "Adottság kérdése, hogy ki meddig bírja, én jól bírom. A múltkor is bokszoltam egy legalább tíz kilóval nehezebb gyerekkel, akinek a saját súlycsoportjában második-harmadik menetes KO-i voltak, de engem nem bírt leütni. Mások egy ilyen meccs után hónapokig hallani sem akarnak a bunyóról, én meg örülök neki, hogy jön a következő. Úgy teremtettek meg, hogy nekem elég egy hét is regenerációra. Ilyenkor pihenek, sétálgatok a szigeten az asszonnyal. A meccsek előtt meg szoktak vizsgálni az orvosok, de sosincs semmi probléma, csak a szememet kellett már összevarrni, de az alap a bokszban."
Azt mondja, még egy-egy nagyobb verés után sem érzi úgy, hogy most egy időre elment a kedve a bunyótól. "Ilyenre még nem volt példa, mert hajt a vérem. Büszke vagyok rá, hogy több mint száz meccs után, harmincnyolc évesen még mindig itt vagyok, és hallanak rólam."
Amikor a céljairól kérdezzük, meglepően ábrándos válasszal rukkol elő. "Jó lenne végre megnyerni egy komoly bajnoki címet. Nem olyan távoli cél ez, ha éjjel-nappal készülök rá, meg lehet csinálni. Ez úgy van, hogy egy rosszabbtól ki tudsz kapni, de egy jobbat is meg tudsz verni - csalóka dolog ez a boksz. Ha mondjuk egy felhozó meccsen egy bajnok az ellenfelem, és sikerül megvernem, akkor egyből felkerülök a ranglistára."
Felvetjük azt is, ennyi vereség után nem tervezik-e a menedzserével, hogy most már megpróbálnak találni egy verhető ellenfelet. "Tudod, sokat számít a pénz, és az az igazság, hogy az olyan meccsekben van pénz, ahol erős az ellenfél. Vannak, akiket le tudnék győzni, de én inkább mindig a pénzt választom. Ha egyszer talpra állok, akkor majd máshogyan lesz." (forrás: origo.hu)
Mond el a véleményed
Legolvasottabb
Felkapott