Mike Tyson vs. Jake Paul - Mindenki a hamvaiból feltámadó „Főnixet” várja
1849
Sportszerűtlenség és színészet - esetleg egyik sem?
2010. 03. 29. 12:10
Vasárnap hajnalban Detroit-ban rendezték a „Super Six World Boxing Classic” nevű nagyközépsúlyú szupertorna második fordulójának nyitómeccsét, az Arthur Abraham – Andre Dirrell küzdelmet, amelynek befejező akkordja egészen biztosan hosszú ideig beszédtémát szolgáltat a sportág rajongói és szakértői között.
A mérkőzés előtt Arthur Abraham-ot tartották a küzdelem esélyesének, ám az is nyilvánvaló volt, hogy az olimpiai érmes Andre Dirrell mozgékonysága, valamint sebessége komoly gondot okozhat a sauerlandos örmény-német klasszisnak. A legesélyesebb forgatókönyv egy kései Abraham KO/TKO volt, főszerezve a kezdeti menetek Dirrell fölényével. Nos, ez majdnem bejött, hisz az amerikai fölényben volt, de a vártnál nagyobban, s Abraham kiütése is megérkezett a 11. menetben. Utóbbiban viszont „valami” hibázott. 
Abraham-Dirrell.jpg
A mérkőzés kezdeti meneteiben Dirrell nagy fölénybe került, hiszen jól dolgozta Abraham fedezékét, viszonylag alacsony találati aránnyal, s amikor ellenfele válaszolni próbált, jól forgott le, illetve mozgott el. Abraham a harmadik menet végén próbált felpörögni, volt is egy szép találata, ám a folytatás máshogy alakult, mint azt sokán várták. A negyedik kör végén a hátrafelé mozgó, rossz egyensúlyi helyzetben lévő Abraham benyelt egy kemény balhorgot, amitől padlóra került.
A következő menet elég harcosra sikeredett, azonban Dirrell volt az agresszor, Abraham, szokásától eltérően, többször megpróbálta kimozogni ellenfelét. A következő körben Abraham ismét igyekezett kezdeményezni, de kézsebessége nem tette lehetővé, hogy megelőzze Dirrellt, aki azt sem hagyta, hogy a ringsarokban becserkéssze őt az örmény klasszis.
A 7. menetben Abraham szemöldöke szétrepedt. A nyolcadik körtől Abraham eszméletlen energiákat mozgósított a siker érdekében, úgymond izomból próbálta megoldani a feladatot - sikerült is a kötelekhez szorítania ellenfelét, ám Dirrell friss volt, és elhajlásokkal sikerült megoldania a szorult helyzetet. A 9. menetben Abraham sebét hosszasan vizsgálták, de végül folytathatta a küzdelmet. A 10. menetben nagy fordulat állt be mérkőzés képében, mivel Dirrell veszített frissességéből, Abraham viszont még nagyobb energiákat mozgósított a siker érdekében. Ennek az első kézzelfogható jele, hogy egy jobbossal padlóztatta is Dirrellt, ám a mérkőzésvezető nem számolt az amerikaira, pedig kellett volna.
A 11. menetre Abraham nagy fölénybe került, Dirrell lábon már nem mindig tudta levédekezni ellenfele rohamait, egyre többször került szorult helyzetbe. A menet közepén Dirrell a sarokban találta magát, ahol elcsúszott, és Abraham a térdelő ellenfelét egy kemény jobbossal kínálta meg. Ez annak ellenére nyilvánvaló szabálytalanság, hogy a bíró még nem lépett közbe.
Dirrell az ütés után előbb szemrehányóan felnézett ellenfelére, fejéhez emelte kezét, és eszméletlenül terült el a padlón. A mérkőzésvezető, egyeztetve az ellenőrrel, Abraham leléptetése mellett döntött, vagyis Andre Dirrell (19 győzelem – 1 vereség) nyerte a küzdelmet.
Abraham-Dirrell.jpg
A dolgot sokféleképpen lehet magyarázni, most igyekszünk minden körülményt figyelembe venni, noha az is nyilvánvaló, ebben a kérdésben aligha lehet olyan álláspontot képviselni, amivel mindenki egyetért.
Ami biztos: Abraham megütötte a földön térdelő ellenfelet, ami önmagában is súlyos szabálytalanság, szándékosság esetén sportszerűtlenség. Védekezése, miszerint „csak az ellenfele szemét nézte”, a korábbi, hasonlóan véget ért mérkőzések miatt akár lehet igaz is. (Mint ismert, Roy Jones Jr. is leléptetéssel szenvedte el az első vereségét Montell Griffin ellen, s az amerikai legenda is úgy nyilatkozott, hogy nem észlelte, hogy ellenfele már a földön van, és nem éppen mélyre hajolt.)
Dirrell szempontjából több a kérdőjel. Ha feláll, és folytatja a küzdelmet, ellenfele megússza pontlevonással, ami a végelszámolásnál már nem osztott, nem szorzott volna, hiszen az amerikai már így is sokkal jobban állt a pontozólapokon (97-92, 97-92, 98-91). Viszont a mérkőzés képe alapján Abraham sokkal közelebb állt az idő előtti győzelemhez, mint Dirrell a pontozásos diadalhoz.
Abraham ütése valószínűleg megrendítette Dirrellt, de maga az ájulás már színészi játék volt. Akit így megütnek, az abban a pillanatban elveszti az eszméletét, nem néz fel, nem találja meg az egyensúlyt az üléshez, hanem azonnal eldől, mint egy zsák. Ha Dirrell ájulása igazi lett volna, akkor nem abba az irányba dől, ahonnan az ütést kapta.
Mindent összevetve, Abraham nagyot hibázott, hiszen elragadta a hév, ami a veretlenségébe került, egy olyan szituációban, amikor már az övé volt a meccs.
A kérdéses szituáció itt nézhető meg - videó >>>
Abraham-Dirrell.jpgA mérkőzés kezdeti meneteiben Dirrell nagy fölénybe került, hiszen jól dolgozta Abraham fedezékét, viszonylag alacsony találati aránnyal, s amikor ellenfele válaszolni próbált, jól forgott le, illetve mozgott el. Abraham a harmadik menet végén próbált felpörögni, volt is egy szép találata, ám a folytatás máshogy alakult, mint azt sokán várták. A negyedik kör végén a hátrafelé mozgó, rossz egyensúlyi helyzetben lévő Abraham benyelt egy kemény balhorgot, amitől padlóra került.
A következő menet elég harcosra sikeredett, azonban Dirrell volt az agresszor, Abraham, szokásától eltérően, többször megpróbálta kimozogni ellenfelét. A következő körben Abraham ismét igyekezett kezdeményezni, de kézsebessége nem tette lehetővé, hogy megelőzze Dirrellt, aki azt sem hagyta, hogy a ringsarokban becserkéssze őt az örmény klasszis.
A 7. menetben Abraham szemöldöke szétrepedt. A nyolcadik körtől Abraham eszméletlen energiákat mozgósított a siker érdekében, úgymond izomból próbálta megoldani a feladatot - sikerült is a kötelekhez szorítania ellenfelét, ám Dirrell friss volt, és elhajlásokkal sikerült megoldania a szorult helyzetet. A 9. menetben Abraham sebét hosszasan vizsgálták, de végül folytathatta a küzdelmet. A 10. menetben nagy fordulat állt be mérkőzés képében, mivel Dirrell veszített frissességéből, Abraham viszont még nagyobb energiákat mozgósított a siker érdekében. Ennek az első kézzelfogható jele, hogy egy jobbossal padlóztatta is Dirrellt, ám a mérkőzésvezető nem számolt az amerikaira, pedig kellett volna.
A 11. menetre Abraham nagy fölénybe került, Dirrell lábon már nem mindig tudta levédekezni ellenfele rohamait, egyre többször került szorult helyzetbe. A menet közepén Dirrell a sarokban találta magát, ahol elcsúszott, és Abraham a térdelő ellenfelét egy kemény jobbossal kínálta meg. Ez annak ellenére nyilvánvaló szabálytalanság, hogy a bíró még nem lépett közbe.
Dirrell az ütés után előbb szemrehányóan felnézett ellenfelére, fejéhez emelte kezét, és eszméletlenül terült el a padlón. A mérkőzésvezető, egyeztetve az ellenőrrel, Abraham leléptetése mellett döntött, vagyis Andre Dirrell (19 győzelem – 1 vereség) nyerte a küzdelmet.
Abraham-Dirrell.jpgA dolgot sokféleképpen lehet magyarázni, most igyekszünk minden körülményt figyelembe venni, noha az is nyilvánvaló, ebben a kérdésben aligha lehet olyan álláspontot képviselni, amivel mindenki egyetért.
Ami biztos: Abraham megütötte a földön térdelő ellenfelet, ami önmagában is súlyos szabálytalanság, szándékosság esetén sportszerűtlenség. Védekezése, miszerint „csak az ellenfele szemét nézte”, a korábbi, hasonlóan véget ért mérkőzések miatt akár lehet igaz is. (Mint ismert, Roy Jones Jr. is leléptetéssel szenvedte el az első vereségét Montell Griffin ellen, s az amerikai legenda is úgy nyilatkozott, hogy nem észlelte, hogy ellenfele már a földön van, és nem éppen mélyre hajolt.)
Dirrell szempontjából több a kérdőjel. Ha feláll, és folytatja a küzdelmet, ellenfele megússza pontlevonással, ami a végelszámolásnál már nem osztott, nem szorzott volna, hiszen az amerikai már így is sokkal jobban állt a pontozólapokon (97-92, 97-92, 98-91). Viszont a mérkőzés képe alapján Abraham sokkal közelebb állt az idő előtti győzelemhez, mint Dirrell a pontozásos diadalhoz.
Abraham ütése valószínűleg megrendítette Dirrellt, de maga az ájulás már színészi játék volt. Akit így megütnek, az abban a pillanatban elveszti az eszméletét, nem néz fel, nem találja meg az egyensúlyt az üléshez, hanem azonnal eldől, mint egy zsák. Ha Dirrell ájulása igazi lett volna, akkor nem abba az irányba dől, ahonnan az ütést kapta.
Mindent összevetve, Abraham nagyot hibázott, hiszen elragadta a hév, ami a veretlenségébe került, egy olyan szituációban, amikor már az övé volt a meccs.
A kérdéses szituáció itt nézhető meg - videó >>>
Mond el a véleményed
Legolvasottabb
Felkapott