Selby padlóról védte trónját

A kiváló mérkőzésen főleg Selby akarata érvényesült, ám a második menet hajrájában Hunter egy remek balhoroggal padlóra küldte – igaz, a címvédő gond nélkül állt fel, és folytatta a küzdelmet. A párharc során sajnos a ringbíró is főszereplő lett, hiszen eléggé előtérbe tolva magát, teátrálisan vezette a vb-meccset, s a mélyütéseket kifejezetten rosszul ítélte meg. Hunter-től – többszöri figyelmeztetés után – pontot vont le, de sem az, sem az egy menettel későbbi eset sem tűnt szabálytalannal. Utóbbi esetén meglehetősen szokatlan módon, a küzdelmet megállítva, még Hunter edzőjével is leállt vitatkozni. Selby vs Hunter Mindent összevetve Lee Selby valóban jobb volt a 12 menet alatt, hiszen kihívója csak 3, legfeljebb 4 körben tudta felülmúlni. A pontozás aránya 116-110, 116-110 és 115-111 volt.

Ugyanezen a gálán a WBA harmatsúlyú világelsője, Jamie McDonnell (28 győzelem – 2 vereség – 1 döntetlen) a 9. menetben kiütötte kihívóját, az ismeretlen mexikói Fernando Vargas-t (29 győzelem – 10 vereség – 3 döntetlen).

A felvezető programban Felix Sturm, Sergio Martinez és Gennady Golovkin korábbi kihívója, Matthew Macklin (35 győzelem – 6 vereség) csak többségi döntéssel múlta felül honfitársát, Brian Rose-t (28 győzelem – 4 vereség – 1 döntetlen). A középsúlyú mérkőzés után Macklin nem kaphatta meg az IBF interkontinentális övét, mivel a meccsnap délelőttjén rendezett második mérlegelésen (speciális IBF szabály!) túl magas súllyal jelent meg.

A gálán debütált a legendás Nigel Benn fia, a kisváltósúlyú Conor Benn, aki az első menetben kiütötte bolgár riválisát, Ivailo Boyanov-ot (2 győzelem – 4 vereség – 1 döntetlen).