Presztízscsata - Káté Gyula és Klasz Árpád áprilisban összecsap
5675
Rád is haragszom Erdei Zsolt
2013. 04. 02. 22:36
Hogy merészelem bírálni minden idők legeredményesebb magyar profi ökölvívóját? Ki vagyok én, volt-e már a kezemen kesztyű egyáltalán? Efféle gondolatok cikáznak bennem napok óta, mire vettem a bátorságot, hogy ebbe az írásba belefogjak.
Mert tény, hogy biztosan nem tartozom azon kevés autentikus személyek közé, akitől Erdei Zsolt, vagy a szombat este az ökölvívást választó több százezer magyar bokszrajongó bármilyen kritikát zokszó nélkül lenyel. Nem is várhatom ezt. Viszont a mérkőzés estéje óta kavarognak bennem olyan gondolatok, melyeket félve ugyan, de szeretnék megosztani a monokli.com olvasótáborával.
Amit gyorsan szögezzünk le: Erdei Zsolt az én véleményem szerint is megnyerte a Denisz Gracsov elleni összecsapást, minimum azzal a különbséggel, amennyivel az egyik pontozó is jobbnak látta (96-94 arányban), de inkább 97-93 arányban…
Hogy ezt a kérdést tisztába tettük, könnyebben folytatom ezt a kritikát az általam nagyra becsült Erdei Zsolt irányába… igen, mert most nem az összeesküvés-elméletekről lesz szó, tehát nem foglalkozom az orosz-maffiával, a sportfogadással, az amerikai promóter érdekeivel, sem a pontozóbírók munkájával. Én most Erdei Zsoltot szeretném kritikával illetni, s majd az olvasók eldöntik, hogy ez a kritika jogos, részben jogos, vagy teljesen légből kapott.
Szóval, amikor vége volt a mérkőzésnek, először nálam is a felháborodás hangjaitól volt zajos a lakás.
Erdei közel két év kihagyás után lépett ringbe, de mintha csak tegnap bokszolt volna utoljára, olyan precíz volt, ringrozsgának még csak a nyomát sem láttam. Kihozta magából a maximumot – gondoltam. És haragudtam, haragszom mindenkire, aki elvette „Madártól”, és tőlünk magyaroktól a győzelmet...
Aztán az újabb hidegzuhanyt Zsolt „sporttévés” nyilatkozata hozta meg, amikor azt mondta, hogy nem csinált többet, mert úgy érezte, vezet a tiszta találatainak köszönhetően. Micsoda? Hogyan lehetséges az, hogy egy profi ökölvívó bevallottam nem a maximumot nyújtja a ringben? Létezik ilyen? Zsolt azt is mondta, hogy „biztosra ment”. Biztosra, profi ökölvívásban? Te jó ég, amikor egy Manny Pacquiao kikaphat pontozással egy Timothy Bradley ellen, akkor Zsolt hogyan mehet biztosra menetenként ilyen kevés ütéssel!? De lehet sorolni a példákat hosszasan. Mindenki tudja, hogy a profi ökölvívásban az a biztos, ha az ellenfél fekszik!
Nem én vetettem fel először, de magam is osztom azt a véleményt, hogy Erdei Zsolt színtiszta amatőr bunyót mutatott be egy profi mérkőzésen, csak tíz menetben. Semmi csibészség, semmi bevállalósság, csak a biztosnak tűnő találatok. Igazi jófiúként küzdött, abban a hittben, hogy a jók a ringben is mindig győzedelmeskednek. Mert Erdei Zsolt tényleg jófiú…
Nem vette figyelembe, hogy a profi ökölvívás hivatalosan másról, többről is szól, mint a tiszta találatokról. Többek között a közönség kiszolgálásáról, amihez elengedhetetlen, hogy a ringben az ökölvívók a maximumot nyújtsák. És Zsolt saját bevallása szerint sem adta ki magából a maximumot.
A következő mondatot meg végképp nem tudom hová tenni: "Végig jobb voltam, nem kellett kockáztatnom, miért kockáztattam volna? Hogy támadási felületeket nyissak magamon?”
Nem először hozom fel párhuzamnak Erdei Zsolt és Antonio Tarver esetét közös ellenfelükkel, Danny Santiagóval kapcsolatban. „Madár” a küzdelem után arra a kérdésre, hogy miért nem ütötte ki hamarabb a szemmel láthatóan megrogyott ellenfelet, hasonlóan fogalmazott, mint a fent idézet mondat, miszerint nem akart kockáztatni. Tarver viszont fele annyi idő alatt végzett Santiagóval, az első adandó alkalommal padlóra küldte honfitársát, s mit tesz Isten, ő is azt mondta, hogy nem akart kockáztatni, ezért ütötte ki a gyorsan.
Most akkor melyik bunyós a profibb kettejük közül?
Azt gondolom, hogy túl jó fiú ez az Erdei Zsolt. Világklasszis bunyós, aki ízig-vérig profin áll a feladathoz, de a profi ökölvívás lényegét soha nem sikerült magáévá tennie. Ennek egyik oka lehet, hogy egy évtizeden át burokban volt az Universum Box-Promotion csapatnál, ahol vele is elhitették, hogy amit csinálnak, az a nagybetűs profi boksz. Pedig soha nem kellett arra számítania, hogy szembeszéllel kell küzdenie, helyette – még ha nem is volt rá szüksége – mindig számíthatott egy kis hátszélre. Hamburgban bármikor elég lett volna a monacói teljesítmény is…
Gracsov ellen viszont észrevehetően szembeszél volt, és ennek lehetőségéről az Erdei-csapatból senki sem figyelmeztette előre a bokszolót. Persze ki figyelmeztette volna, edzője, aki tízen éve ezt a tűz nélküli ökölvívást sulykolja belé, vagy a „menedzsment”, akik annyira kívülállók, hogy még a pontozási arányt sem tudják abban a formában leírni, ahogy az helyes lenne?! Miért nem gondolt erre Zsolt környezetéből senki, pedig még honlapunk "mezei kommentelői" is eljutottak oda, hogy előzetesen felvessék ennek a lehetőségét?!
Minden idők legeredményesebb magyar profi ökölvívójának szavaival élve, most valami kripli nyeri meg a viadalt, és ő biztosítja be szerettei jövőjét, nem Erdei Zsolt. Mindez talán csak azért, mert Zsolt úgy gondolta, hogy amit tesz a ringben, annak elégnek kell lennie a győzelemhez, és nem adta ki magából a maximumot.
Erdei Zsolt túl „jófiú”, hogy nem gondolt arra, hogy az elég, esetleg nem lesz elég. Túl jó fiú „egy ilyen korrupt, mocskos világba”. Ezért haragszom rá is…
Amit gyorsan szögezzünk le: Erdei Zsolt az én véleményem szerint is megnyerte a Denisz Gracsov elleni összecsapást, minimum azzal a különbséggel, amennyivel az egyik pontozó is jobbnak látta (96-94 arányban), de inkább 97-93 arányban…
Hogy ezt a kérdést tisztába tettük, könnyebben folytatom ezt a kritikát az általam nagyra becsült Erdei Zsolt irányába… igen, mert most nem az összeesküvés-elméletekről lesz szó, tehát nem foglalkozom az orosz-maffiával, a sportfogadással, az amerikai promóter érdekeivel, sem a pontozóbírók munkájával. Én most Erdei Zsoltot szeretném kritikával illetni, s majd az olvasók eldöntik, hogy ez a kritika jogos, részben jogos, vagy teljesen légből kapott.
Szóval, amikor vége volt a mérkőzésnek, először nálam is a felháborodás hangjaitól volt zajos a lakás.
Erdei közel két év kihagyás után lépett ringbe, de mintha csak tegnap bokszolt volna utoljára, olyan precíz volt, ringrozsgának még csak a nyomát sem láttam. Kihozta magából a maximumot – gondoltam. És haragudtam, haragszom mindenkire, aki elvette „Madártól”, és tőlünk magyaroktól a győzelmet...
Aztán az újabb hidegzuhanyt Zsolt „sporttévés” nyilatkozata hozta meg, amikor azt mondta, hogy nem csinált többet, mert úgy érezte, vezet a tiszta találatainak köszönhetően. Micsoda? Hogyan lehetséges az, hogy egy profi ökölvívó bevallottam nem a maximumot nyújtja a ringben? Létezik ilyen? Zsolt azt is mondta, hogy „biztosra ment”. Biztosra, profi ökölvívásban? Te jó ég, amikor egy Manny Pacquiao kikaphat pontozással egy Timothy Bradley ellen, akkor Zsolt hogyan mehet biztosra menetenként ilyen kevés ütéssel!? De lehet sorolni a példákat hosszasan. Mindenki tudja, hogy a profi ökölvívásban az a biztos, ha az ellenfél fekszik!
Nem én vetettem fel először, de magam is osztom azt a véleményt, hogy Erdei Zsolt színtiszta amatőr bunyót mutatott be egy profi mérkőzésen, csak tíz menetben. Semmi csibészség, semmi bevállalósság, csak a biztosnak tűnő találatok. Igazi jófiúként küzdött, abban a hittben, hogy a jók a ringben is mindig győzedelmeskednek. Mert Erdei Zsolt tényleg jófiú…
Nem vette figyelembe, hogy a profi ökölvívás hivatalosan másról, többről is szól, mint a tiszta találatokról. Többek között a közönség kiszolgálásáról, amihez elengedhetetlen, hogy a ringben az ökölvívók a maximumot nyújtsák. És Zsolt saját bevallása szerint sem adta ki magából a maximumot.
A következő mondatot meg végképp nem tudom hová tenni: "Végig jobb voltam, nem kellett kockáztatnom, miért kockáztattam volna? Hogy támadási felületeket nyissak magamon?”
Nem először hozom fel párhuzamnak Erdei Zsolt és Antonio Tarver esetét közös ellenfelükkel, Danny Santiagóval kapcsolatban. „Madár” a küzdelem után arra a kérdésre, hogy miért nem ütötte ki hamarabb a szemmel láthatóan megrogyott ellenfelet, hasonlóan fogalmazott, mint a fent idézet mondat, miszerint nem akart kockáztatni. Tarver viszont fele annyi idő alatt végzett Santiagóval, az első adandó alkalommal padlóra küldte honfitársát, s mit tesz Isten, ő is azt mondta, hogy nem akart kockáztatni, ezért ütötte ki a gyorsan.
Most akkor melyik bunyós a profibb kettejük közül?
Azt gondolom, hogy túl jó fiú ez az Erdei Zsolt. Világklasszis bunyós, aki ízig-vérig profin áll a feladathoz, de a profi ökölvívás lényegét soha nem sikerült magáévá tennie. Ennek egyik oka lehet, hogy egy évtizeden át burokban volt az Universum Box-Promotion csapatnál, ahol vele is elhitették, hogy amit csinálnak, az a nagybetűs profi boksz. Pedig soha nem kellett arra számítania, hogy szembeszéllel kell küzdenie, helyette – még ha nem is volt rá szüksége – mindig számíthatott egy kis hátszélre. Hamburgban bármikor elég lett volna a monacói teljesítmény is…
Gracsov ellen viszont észrevehetően szembeszél volt, és ennek lehetőségéről az Erdei-csapatból senki sem figyelmeztette előre a bokszolót. Persze ki figyelmeztette volna, edzője, aki tízen éve ezt a tűz nélküli ökölvívást sulykolja belé, vagy a „menedzsment”, akik annyira kívülállók, hogy még a pontozási arányt sem tudják abban a formában leírni, ahogy az helyes lenne?! Miért nem gondolt erre Zsolt környezetéből senki, pedig még honlapunk "mezei kommentelői" is eljutottak oda, hogy előzetesen felvessék ennek a lehetőségét?!
Minden idők legeredményesebb magyar profi ökölvívójának szavaival élve, most valami kripli nyeri meg a viadalt, és ő biztosítja be szerettei jövőjét, nem Erdei Zsolt. Mindez talán csak azért, mert Zsolt úgy gondolta, hogy amit tesz a ringben, annak elégnek kell lennie a győzelemhez, és nem adta ki magából a maximumot.
Erdei Zsolt túl „jófiú”, hogy nem gondolt arra, hogy az elég, esetleg nem lesz elég. Túl jó fiú „egy ilyen korrupt, mocskos világba”. Ezért haragszom rá is…
Mond el a véleményed
Legolvasottabb
Felkapott