MMA: Bárdosi Sándor Növényi nyomában

Bárdosi Sanyi
Bárdosi Sándor újra bebizonyította, hogy jó versenyzőtípus: szumóban aranyérmet szerzett a tajvani Világjátékokon. Szokásához híven nem sokat pepecselt, nekiugrott ellenfeleinek, gyorsan dűlőre vitte a dolgot. Mentalitása akkor sem változik túl sokat, ha – az MMA-hoz szükséges – „kiskesztyűt” húz, legtöbbször sutba dobja az előre kidolgozott taktikát, ha elkapja a hév, tokától bokáig püföli vetélytársát.

- Nem tehetek róla, ilyen vagyok, a véremben van – jelenti ki a szemmel láthatóan kifacsart Bárdosi Sándor. – Az Európa-bajnoki címmeccsre való felkészülésem rendben zajlik, egyéb feladataim mellett az edzések prioritást élveznek. Nem könnyű egyeztetni a médiaszereplést és a sportot. Szerencsére sokat foglalkoztatnak, a sportban meg magamat foglalkoztatom, én választottam, nem hagynám ki semmi pénzért. Azt az időt, amit pihenésre szánhatnék, edzésekre fordítom. Fáradt vagyok, mint a kutya, az edzőm, Sándor György igényeinek nem könnyű megfelelni, kihajtja belőlem a lelket is. Még szerencse, hogy a Pitbull Teamben barátok között vagyok. Remek a csapat, s ez rendkívül sokat számít. Az utolsó héten már több pihenőt kapok, akkor majd a formám is „kiegyenesedik”, s nagy harci kedvvel léphetek szorítóba a Főnix csarnokban. Debrecenben egy sikerre éhes Bárdosit fognak látni, aki odamegy, nem vacakol, hanem nekiugrik az ellenfélnek. Esélyt sem akarok adni Loynak!

A karfiolfülű nemcsak hogy nem taktikázza túl a meccseit, de nem is az az izgulós fajta, amondó: „úgy is minden a ringben dől el, nem kell túlspilázni, be kell menni a szorítóba és harcolni!” Európa-bajnoki MMA-ütközete előtt azonban mégis kicsit feszültebb a megszokottól.

- Feltüzel, hogy a birkózás és a szumó után az MMA lehet a harmadik sportág, ahol rangos nemzetközi trófeát szerezhetek – mondja megélénkülve a 32 éves sportember. – Örülök, és nagy dolognak tartom, hogy idáig eljutottam! Ez eddig csak Növényi Norbinak sikerült, aki birkózásban, kick-bokszban és MMA-ban is a csúcsra ért. Szeretném követni őt, fantasztikus dolog lenne, ha sikerülne győznöm a Főnixben!

A pesti vagányt azonban nemcsak a közös Pitbull-edzések és a versenyzés köti Debrecenhez, barátnője is a cívisváros lakója. Bárdosi a következőképpen kommentálja a k-1.hu értesülését: „Igen, így van, de többet nem szeretnék erről mondani, legyen elég annyi, nem csak a virágkarnevál miatt járok a városba.”

Némi bulváros kitérő után vissza az eredeti nyomvonalba. Nem elképzelhetetlen, hogy Bárdosi profiltisztítást végez a sportban, s a jövőben, tervezett japán karrierje érdekében kizárólag az MMA-ra koncentrál.

- Minden a „matekon” múlik, jó teljesítmény kell Debrecenben, aztán Hollandiában is győznöm kell, s akkor, ha minden jól alakul, jöhet Japán! Na, arra minden eddiginél keményebben kellene készülnöm, nem nagyon férne más sportág az időmbe – fogalmaz Bárdosi, aki a Távol-Keleten komoly meccspénzre s szakmai presztízsre tehet szert. – Számomra nem a pénz, nem is a presztízs a legfontosabb, persze mindkettő sokat számít. Elsősorban magamnak szeretném bebizonyítani, hogy a világ legkeményebb küzdősportjában is oda tudok érni a legjobbak közé!

k-1.hu