Kovács László: Lesz ökölvívónk Rióban!
A dohai amatőr ökölvívó világbajnokság eredménytelensége csak olaj volt a tűzre abban a küzdelemben, amely itthon kialakult a sportág körül.
– Amikor kiment a világbajnokságra, még csak a felszín alatt forrongott a láva, mire hazatért Dohából, már kitört a vulkán, és az utóbbi évtizedek legnagyobb belháborúja dúl a hazai amatőr ökölvívásban. Hogy lesz így magyar bokszoló Rióban?
– Abszolút nem tesz jót a sportágnak az a helyzet, hogy kívülről-belülről kiabálnak kígyót-békát, és éppen egy olimpiai ciklus végén ez a kép alakul ki rólunk. Higgye el mindenki, nem ez a realitás, nem kell temetni a hazai amatőr ökölvívást.
– Még úgy sem, hogy a jövő évi olimpián egyelőre nincs magyar résztvevő?
– Minden ökölvívó számára három lehetőség mutatkozik a riói kvóta megszerzésére. Kétségtelen tény, a világbajnokságon ez nem jött össze, de jövő áprilisban ott lesz az Isztambulban sorra kerülő európai kvalifikációs verseny, illetve a júniusi bakui világtorna, amelyeken meggyőződésem szerint megszerezzük az elvárt két-három olimpiai kvótát.
– Mennyire érzi a saját felelősségének az eddigi szereplést?
– Felmerült bennem, hogy önvizsgálatot kell tartanom, hiszen az elmúlt időszak pontosan megmutatta, hol vannak azok a pontok, ahol hibáztunk, miben kell felülvizsgálnunk a versenyzők felkészülését. Hullámvölgyben van a magyar boksz, de úgy érzem, a meglévő állománnyal is megoldhatóak a gondok. Olyanok támadnak elsősorban, akik sosem tettek le egyetlenegy koncepciót sem az asztalra. Ám mindenkit megnyugtatok, ha úgy látom, hogy velem nem megy, tudni fogom, mit kell tennem.
– Valamit másként kell csinálniuk, hiszen sok eredményt nem tudnak felmutatni azon kívül, hogy minden meccset szoros pontozással veszítenek el a magyarok…
– Sajnos ez utóbbi tényleg tendencia lett. Jó lenne, ha több bírónk lenne a nagy versenyeken, és a fiatal, tehetséges, az ökölvíváshoz közeli embereket be kellene kapcsolni a sportág nemzetközi vérkeringésébe.
– És a felkészülésben mit kell megváltoztatni?
– Eddig is arra készítettük fel a bokszolóinkat, hogy végig uralják a meccseiket. A gond az, hogy ezt nem mindig tudják átadni a bírák, a pontozók felé. Csak és kizárólag akkor lehetünk sikeresek, ha bokszolóink állóképessége, taktikai és technikai tudása, motiváltsága és győzni akarása a három menet minden pillanatában a maximumon lesz. Az idén nagyobb teret engedtünk az egyéni és a klubokban történő felkészülésnek, ami, lássuk be, nem hozott eredményt. Mostantól ismét a központi felkészülésen lesz a hangsúly, természetesen az egyesületi edzőkkel egyeztetve. Legjobbjaink versenyprogramját is átírjuk, hogy minél több nemzetközi tornán vehessenek részt, a fizikai képességek fejlesztéséhez pedig más sportág mozgásanyagát is segítségül hívjuk.
– Netán az edzők soraiban is várható frissítés?
– Fiatal, dinamikus, szakképzett edzőkkel dolgozzuk majd végig a felkészülést, akik a jelenleg nyerő taktikának tűnő erőbokszos stílust is képesek lesznek átadni a versenyzőknek.
– Ahhoz, hogy kiemelt sportág maradjon az ökölvívás, nemcsak eredményekre, hanem pontosan kidolgozott és működő sportágfejlesztési programra is szükség lenne.
– Ez így van, és a sportágunkban egy ideje már sikeresen működik is a sportágfejlesztési program, amely magába foglalja az edzőképzést, az akadémiák és a régiók működését, az utánpótlás fejlesztését és a tehetségkutatást. Az első eredmények is látszanak már, hiszen utánpótlásfronton több érmet szereztünk a világversenyeken.
forrás: Magyar Nemzet, nmo.hu