Mike Tyson vs. Jake Paul - Mindenki a hamvaiból feltámadó „Főnixet” várja
1847
Káté Gyula befejezte az amatőr ökölvívást
2016. 12. 12. 13:12
A hétvégén befejeződött OB-n láthattuk utoljára amatőr mérkőzésen Káté Gyulát. Interjút.
- Hogy értékelted a Bacskai elleni hétvégi OB elődöntődet a 69 kg-ban?
- Nagy meccs volt, finom kis adok-kapok, azt hiszem, hogy rendes verekedést láthattak a nézők mindhárom menetben. Egy valami nem kérdéses, Bacskai vitte a meccset. A mester azon poénkodott, hogy "előtte azon gondolkodott, melyik kórházba visz majd a meccse végén", de - szokása szerint - szerencsére most is csak viccelt, én meg megspóroltam neki a kórházjárást. Öcsi bácsi szakmailag annyit fűzött hozzá a találkozónkhoz, hogy jobban kellett volna Bacskai felőrlésén dolgoznom és akkor esetleg meg lehetett volna csípni a meccset. A felkészülésemmel nem volt gond, az utóbbi 4-5 hetet erőteljesebben meghúztuk. Az igazság az, hogy a hidegben nem nagyon tudok és nem is szeretek kijárni futni, mert mindig megfázom, futópadunk meg még nincs a Fradiban. Ezzel szemben a szakmai kondit növeltük jelentősen, e téren nem is volt gond. Minden összevéve leginkább talán az segített volna, ha visszaléphettem volna az időben mondjuk nyolc évet - viccelődött a februárban 35 éves klasszis, a 10 magyar bajnoki aranyat is nyert Káté.
- A nézők soraiban többfelé is azt lehetett hallani, hogy ezt a Gyulát valószínűleg aznap láttuk utoljára bokszolni.
- Nem tudom, hogy hallgatóztak-e vagy miből találták ki, de valóban így van, eldöntöttem, hogy befejezem az amatőr pályafutásomat.
- Ezek szerint Bacskai mondatta ki veled a végső szót.
- Igen, tavaly is, idén is őt szerettem volna elkapni, egyebek mellett ez motivált. A tavasszal sokkal jobban elintézett, mint most, de a lényeg, hogy idén kétszer is vesztettem ellen, hiába feszültem meg. Viszont akárhogy is nézzük, összességében én vezetek, vagy ha úgy tetszik én nyertem 4-2-re. Úgy gondoltam, hogy az előnyöm jegelésének legjobb módja az lesz, ha itt és most abbahagyom. Húsz év amatőr bokszot zártam le a lépésemmel.
- Ennek a két évtizednek a csúcspontjaként melyik meccsedre, melyik versenyedre emlékezel szívesen?
- A két világbajnoki érmemet említem meg, 2003-ban Bangkokban, 2009-ben Milánóban is kemény ellenfelek ellen 4-4 meccset nyertem a bronzokig.
- A mérleg másik serpenyőjében mi szerepel a fő hiányérzet rovatban?
- Azokról a csak négy évente rendezett kisebb összejövetelekről sajnos nem sikerült érmet hoznom.
- Milyen újabb motivációt találtál a jövőd számára?
- Vonz a profi élet, bízom benne, hogy mégsem Bacskai Benji volt az utolsó ellenfelem a pályám során.
- Nagy meccs volt, finom kis adok-kapok, azt hiszem, hogy rendes verekedést láthattak a nézők mindhárom menetben. Egy valami nem kérdéses, Bacskai vitte a meccset. A mester azon poénkodott, hogy "előtte azon gondolkodott, melyik kórházba visz majd a meccse végén", de - szokása szerint - szerencsére most is csak viccelt, én meg megspóroltam neki a kórházjárást. Öcsi bácsi szakmailag annyit fűzött hozzá a találkozónkhoz, hogy jobban kellett volna Bacskai felőrlésén dolgoznom és akkor esetleg meg lehetett volna csípni a meccset. A felkészülésemmel nem volt gond, az utóbbi 4-5 hetet erőteljesebben meghúztuk. Az igazság az, hogy a hidegben nem nagyon tudok és nem is szeretek kijárni futni, mert mindig megfázom, futópadunk meg még nincs a Fradiban. Ezzel szemben a szakmai kondit növeltük jelentősen, e téren nem is volt gond. Minden összevéve leginkább talán az segített volna, ha visszaléphettem volna az időben mondjuk nyolc évet - viccelődött a februárban 35 éves klasszis, a 10 magyar bajnoki aranyat is nyert Káté.
- A nézők soraiban többfelé is azt lehetett hallani, hogy ezt a Gyulát valószínűleg aznap láttuk utoljára bokszolni.
- Nem tudom, hogy hallgatóztak-e vagy miből találták ki, de valóban így van, eldöntöttem, hogy befejezem az amatőr pályafutásomat.
- Ezek szerint Bacskai mondatta ki veled a végső szót.
- Igen, tavaly is, idén is őt szerettem volna elkapni, egyebek mellett ez motivált. A tavasszal sokkal jobban elintézett, mint most, de a lényeg, hogy idén kétszer is vesztettem ellen, hiába feszültem meg. Viszont akárhogy is nézzük, összességében én vezetek, vagy ha úgy tetszik én nyertem 4-2-re. Úgy gondoltam, hogy az előnyöm jegelésének legjobb módja az lesz, ha itt és most abbahagyom. Húsz év amatőr bokszot zártam le a lépésemmel.
- Ennek a két évtizednek a csúcspontjaként melyik meccsedre, melyik versenyedre emlékezel szívesen?
- A két világbajnoki érmemet említem meg, 2003-ban Bangkokban, 2009-ben Milánóban is kemény ellenfelek ellen 4-4 meccset nyertem a bronzokig.
- A mérleg másik serpenyőjében mi szerepel a fő hiányérzet rovatban?
- Azokról a csak négy évente rendezett kisebb összejövetelekről sajnos nem sikerült érmet hoznom.
- Milyen újabb motivációt találtál a jövőd számára?
- Vonz a profi élet, bízom benne, hogy mégsem Bacskai Benji volt az utolsó ellenfelem a pályám során.
Mond el a véleményed
Legolvasottabb
Felkapott