Tíz év telt el Bedák Pál vb-ezüstje óta

Bedák még csak 30 éves, de pályafutása már 5 esztendeje befejeződött. 23 évesen állt át a profi közé, s az Universum Box-Promotion (illetve a Spotlight Boxing) színeiben mind a nyolc hivatásos találkozóját megnyerte. A budapesti sportember jelenleg a Ferencvárosi Torna Club ökölvívó szakosztályában edzőként tevékenykedik. Interjú az évforduló apropóján.

- Megünnepelted a nagy siker tíz éves évfordulóját?

- Nem, nem ünnepeltem.

- Pedig ez a döntő óriási siker volt a magyar boksz akkori életében. Utólag is minden gratulációt megérdemel.

Bedák Pál Pimpy - Köszönöm. Szerintem ez még azóta is, a mai napig jelentős eredmény, de ennek ellenére nagyon hamar elfeledkeztek róla a szakmán belül is. Ma már edző vagyok, gyerekekkel foglalkozom és azt veszem észre, hogy csak kevesen tudnak erről a Vb ezüstről. Kovács Koko és Erdei mellett csak én szerepeltem világbajnoki döntőben, de ezek a tények egyre kevésbé foglalkoztatják a boksz társadalmat. A kezem alá tartozó gyerekeket nemcsak az ökölvívásra tanítom, de arra is, hogy legyenek tájékozottak a sportág múltjában is, ismerjék a régi bokszolókat, az elődeiket, az egykori fényes sikereket.

- Ezek szerint te is ilyen nevelést kaptál és azt viszed tovább?

- Ha valaki szereti ezt a sportot, akkor önállóan is után nézhet, hogy kik voltak a régi nagyjaink. Én ezt fontosnak tartom és ezt a témát bevezetem a gyerekeknek. Annak a híve vagyok, hogy a srácokat erre is kell nevelni, nem csak az a feladatom, hogy megpróbálom megtanítani őket bokszolni. Nem véletlen, hogy a minimum vizsgán a boksz-történelem is a témák közt szerepel.

- Idézzük most fel életed nagy sikerét!

- 2005-ben Mianyangban, Kínában volt a világbajnokság, ahol öt győztes mérkőzés után jutottam el a döntőbe. Ma a kvalifikációs vb idején már kevesebb meccsel is el lehet jutni a világbajnoki fináléba. Az éremért Szergej Kazakovval mérkőztem, aki kétszeres világbajnok, háromszoros Európa-bajnok volt. Utána jött meg igazán az étvágyam, s így az elődöntőben a kazak srác, Zakipov is csomagolhatott. Három évre rá, a pekingi olimpián viszont kikaptam tőle, igaz akkor már nagyon sokat kellett fogynom a 48 kg-ba. A vb döntőben a kínaiak sztárbokszolójával, Cou Si-minggel találkoztam, aki bár már akkor is olimpiai és vb érmes volt, de akkor indult be csak igazán a karrierje, később kétszeres olimpiai bajnok (2008, 2012) és kétszeres világbajnok (2005, 2007). Megvert, de úgy hogy még hozzám sem ért és már vezetett is 3-0-ra. A harmadik menetre már éreztem, hogy pontozással nem nyerhetek...Ha nem Kínában lett volna a vb, akkor másként is végződhetett volna.

- Mit vártak tőled a vb előtt?

- Addigra húzó ember voltam a csapatban, aki nyertem már junior világbajnokságot, Európa-bajnokságot és az Eb bronzommal kvalifikáltam magam az athéni olimpiára. Szóval nekem szánták az esernyőt nyitó ember szerepét.

- Miért maradt a vb ezüstérmed egyedüli, miért nem követte több, esetleg arany is?

- A pekingi olimpia után elmentem profinak, a nyolc meccsemből nyolc győzelem: öt kiütéssel ért véget, három pontozásos győzelmemmel. A válságra ráment a csapatom és ezután abbahagytam és inkább az edzősködést választottam. A Ferencvárosnál dolgozom, együtt Szántó Öcsi bácsival, s elsősorban a gyerekekkel foglalkozom. Sok ügyes kis csirkefogó van köztük, sőt már a junior bajnokságon egy első és egy második öklözőm is volt az ősszel. Változatlanul vannak ügyes kölykök, de az igazi feladat az, hogy az ember meg is tartsa őket és elvigye a felnőtt korig.