Presztízscsata - Káté Gyula és Klasz Árpád áprilisban összecsap
5691
Miért nincs igazi profi boksz élet Magyarországon?
2012. 09. 24. 12:15
Petrányi Zoltán, a Profibox Promotion nevű vállalkozás tulajdonosa ragadott „tollat”, és írta le véleményét a címben szereplő témáról. Érdemes elolvasni, s alkalomadtán véleményezni is.
Évek óta rendszeresen akasztanak durvábbnál durvább jelzőket a magyar promocióknál versenyző profi ökölvívókra és menedzsereikre a különböző bokszportálok fórumozói, de a szakmán belül is sokan kritizálják a hazánkban „rekedt” magyar profi ökölvívókat.
A klasszikus kérdések nap mint nap felmerülnek „Miért nincs itthon igazi profi boksz élet?” „Miért csak a felhozó szerep jut a Magyaroknak?” „Miért nem mi hozunk külföldi versenyzőket a mieinknek?” „Miért mindig csak mi megyünk idegenbe?”
Legtöbben rövidre zárják a kérdést, és csak annyit mondanak, hogy „Gyenge a menedzsment.”
- Mint menedzser, rendszeresen kapom a kritikákat, mert a versenyzőimmel külföldön is vállalunk mérkőzéseket, ahelyett, hogy csak itthon versenyeztetném őket.
- Mindenki tudja, hogy a pénz hiánya a fő gond, mégis a németországi, angliai, és egyéb gazdagabb országok promótereihez hasonlítanak minket. Ezekben az országokban több millióan követik tévén keresztül a gálákat, valamint sok tízezer fizetőképes néző van, akik rendszeresen eljárnak a rendezvényekre, és megveszik a jegyeket 30-40 eurótól, több 100 euróig tartó jegyárakon. Itthon borzasztó a helyzet, ugyanis a nézők nemhogy ilyen áron nem, de még a hazai jegyárakon sem hajlandóak jegyet vásárolni. Akiket érdekelne az adott rendezvény, azok nagy része is ingyen akar bejutni a csarnokba.
Ezenkívül, az említett országokban, a szponzorok és televíziós társaságok is fizetőképesebbek, mint nálunk. Idehaza, a magyar profi ökölvívók sajnos nem kapják meg azt a támogatást a szurkolóktól, szponzoroktól és médiáktól, amit más országokban megkapnak a hazai versenyzők. Elvárások és kritikák vannak, de fizetni nem akar senki.
A válasz nagyjából ennyi a kritikusok számára, de egy kicsit boncolgathatjuk a kialakult helyzetet, hogy mindenki számára tisztább legyen a kép.
Több, európai szinten is elismert, istálló próbálkozott már Magyarországon a gálaszervezéssel, de rájöttek, hogy itt nem lehet annyi pénzt megmozgatni, ami egy sikeres gála szervezéséhez szükséges. Erre Kokó esete volt az egyik ellenpélda, aki valóban a lelátókra és a televízió elé csalta a nézőket. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy az ő idejében „indult el a szekér” a magyar profi bokszban. Kokó hatására olyanok is leültek a képernyők elé profi bokszot nézni, akik előtte talán még azt sem tudták, hogy miért van kesztyű a versenyzőkön a mérkőzés közben.
- A klasszikus hazai menedzselésre eddig csupán a Felix Promotion volt képes kis hazánkban, aki a TV2 segítségével, óriási gálákat szervezett. Versenyzői idehaza bokszolhattak címmérkőzéseket, külföldi versenyzők ellen. Ez tényleg szép időszak volt, hisz a lelátók rendszeresen megteltek, és az itthon versenyző hazai profi ökölvívók rendszeresen szerepeltek a különböző médiákban. Azóta sajnos sokat változott a helyzet. A nézőtérre érkező szurkolók létszámának csökkenésével párhuzamosan, csökkent a nézettség a televízióknál is, ami az RTL KLUB és a TV2 visszalépéséhez vezetett.
A mai állás szerint, a nézők érdektelensége és fizetésképtelensége miatt, nem csak a magyarországi menedzselés van ellehetetlenítve, hanem a magyar ökölvívók külföldi promóciókhoz igazolása is. Hiszen a nagy promótereknek eszük ágában sincs olyan versenyzőkbe pénzt fektetni, akikre a saját hazájukban nem kíváncsiak a nézők, televíziók és a szponzorok sem. Hisz hiába vinnék el őket a bajnoki címig külföldi pénzen, nincs lehetőség az itthoni címvédő mérkőzések gazdaságos megrendezésére, ellentétben pl. Szlovéniával, Csehországgal, vagy Dániával, ahol, több külföldi promoció által menedzselt, profi ökölvívó is van, akiknek rendszeresen teltházas gálákat szerveznek hazájukban, a nézők, szponzorok és televíziós társaságok támogatása mellett.
- Jelenleg Magyarországon minden egyes itthoni rendezvény óriási erőfeszítésbe, és rengeteg pénzbe kerül, viszont támogatók helyett csak kritikusaink vannak. Szurkolóink tized annyian sincsenek, mint az említett országokban, akik eljönnek, azok nagy része is ingyen akar bejönni.
- Magáért beszél, hogy van egy WBA világbajnokunk, és esélye sincs arra, hogy hazai környezetben bokszolhasson címvédő mérkőzéseket. Nem fizetnek a nézők, nem fizetnek a televíziós társaságok, nem fizetnek a szponzorok sem. Madár is évek óta csak külföldön léphet szorítóba, pedig biztosan ő is vágyna egy olyan hangulatú közönségre, amilyen például Kesslernek szokott lenni Dániában, vagy Jan Zavecknek Slovéniában.
- Több országban bebizonyosodott már, hogy nem csak olimpiai-, vagy világbajnokokból lehet sztárt és közönség kedvencet csinálni, de nálunk beszélhetünk Erdeiről, Balzsayról, Kovács Attiláról, Bedák testvérekről, vagy akár a jelenlegi amatőr válogatott versenyzőkről egyaránt, a nézők, szponzorok és televíziós társaságok érdektelensége esetükben is érvényes, ezért őket sem lehet menedzselni Magyarországon. Elvárások és kritikák vannak, de fizetni nem akar senki. Pedig csupán ennyit kéne tenni a szurkolóknak, szponzoroknak és televíziós társaságoknak, és egyből beindulna az itthoni profi boksz élet.
(Petrányi Zoltán gondolatai)
A klasszikus kérdések nap mint nap felmerülnek „Miért nincs itthon igazi profi boksz élet?” „Miért csak a felhozó szerep jut a Magyaroknak?” „Miért nem mi hozunk külföldi versenyzőket a mieinknek?” „Miért mindig csak mi megyünk idegenbe?”
Legtöbben rövidre zárják a kérdést, és csak annyit mondanak, hogy „Gyenge a menedzsment.”
- Mint menedzser, rendszeresen kapom a kritikákat, mert a versenyzőimmel külföldön is vállalunk mérkőzéseket, ahelyett, hogy csak itthon versenyeztetném őket.
- Mindenki tudja, hogy a pénz hiánya a fő gond, mégis a németországi, angliai, és egyéb gazdagabb országok promótereihez hasonlítanak minket. Ezekben az országokban több millióan követik tévén keresztül a gálákat, valamint sok tízezer fizetőképes néző van, akik rendszeresen eljárnak a rendezvényekre, és megveszik a jegyeket 30-40 eurótól, több 100 euróig tartó jegyárakon. Itthon borzasztó a helyzet, ugyanis a nézők nemhogy ilyen áron nem, de még a hazai jegyárakon sem hajlandóak jegyet vásárolni. Akiket érdekelne az adott rendezvény, azok nagy része is ingyen akar bejutni a csarnokba.
Ezenkívül, az említett országokban, a szponzorok és televíziós társaságok is fizetőképesebbek, mint nálunk. Idehaza, a magyar profi ökölvívók sajnos nem kapják meg azt a támogatást a szurkolóktól, szponzoroktól és médiáktól, amit más országokban megkapnak a hazai versenyzők. Elvárások és kritikák vannak, de fizetni nem akar senki.
A válasz nagyjából ennyi a kritikusok számára, de egy kicsit boncolgathatjuk a kialakult helyzetet, hogy mindenki számára tisztább legyen a kép.
Több, európai szinten is elismert, istálló próbálkozott már Magyarországon a gálaszervezéssel, de rájöttek, hogy itt nem lehet annyi pénzt megmozgatni, ami egy sikeres gála szervezéséhez szükséges. Erre Kokó esete volt az egyik ellenpélda, aki valóban a lelátókra és a televízió elé csalta a nézőket. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy az ő idejében „indult el a szekér” a magyar profi bokszban. Kokó hatására olyanok is leültek a képernyők elé profi bokszot nézni, akik előtte talán még azt sem tudták, hogy miért van kesztyű a versenyzőkön a mérkőzés közben.
- A klasszikus hazai menedzselésre eddig csupán a Felix Promotion volt képes kis hazánkban, aki a TV2 segítségével, óriási gálákat szervezett. Versenyzői idehaza bokszolhattak címmérkőzéseket, külföldi versenyzők ellen. Ez tényleg szép időszak volt, hisz a lelátók rendszeresen megteltek, és az itthon versenyző hazai profi ökölvívók rendszeresen szerepeltek a különböző médiákban. Azóta sajnos sokat változott a helyzet. A nézőtérre érkező szurkolók létszámának csökkenésével párhuzamosan, csökkent a nézettség a televízióknál is, ami az RTL KLUB és a TV2 visszalépéséhez vezetett.
A mai állás szerint, a nézők érdektelensége és fizetésképtelensége miatt, nem csak a magyarországi menedzselés van ellehetetlenítve, hanem a magyar ökölvívók külföldi promóciókhoz igazolása is. Hiszen a nagy promótereknek eszük ágában sincs olyan versenyzőkbe pénzt fektetni, akikre a saját hazájukban nem kíváncsiak a nézők, televíziók és a szponzorok sem. Hisz hiába vinnék el őket a bajnoki címig külföldi pénzen, nincs lehetőség az itthoni címvédő mérkőzések gazdaságos megrendezésére, ellentétben pl. Szlovéniával, Csehországgal, vagy Dániával, ahol, több külföldi promoció által menedzselt, profi ökölvívó is van, akiknek rendszeresen teltházas gálákat szerveznek hazájukban, a nézők, szponzorok és televíziós társaságok támogatása mellett.
- Jelenleg Magyarországon minden egyes itthoni rendezvény óriási erőfeszítésbe, és rengeteg pénzbe kerül, viszont támogatók helyett csak kritikusaink vannak. Szurkolóink tized annyian sincsenek, mint az említett országokban, akik eljönnek, azok nagy része is ingyen akar bejönni.
- Magáért beszél, hogy van egy WBA világbajnokunk, és esélye sincs arra, hogy hazai környezetben bokszolhasson címvédő mérkőzéseket. Nem fizetnek a nézők, nem fizetnek a televíziós társaságok, nem fizetnek a szponzorok sem. Madár is évek óta csak külföldön léphet szorítóba, pedig biztosan ő is vágyna egy olyan hangulatú közönségre, amilyen például Kesslernek szokott lenni Dániában, vagy Jan Zavecknek Slovéniában.
- Több országban bebizonyosodott már, hogy nem csak olimpiai-, vagy világbajnokokból lehet sztárt és közönség kedvencet csinálni, de nálunk beszélhetünk Erdeiről, Balzsayról, Kovács Attiláról, Bedák testvérekről, vagy akár a jelenlegi amatőr válogatott versenyzőkről egyaránt, a nézők, szponzorok és televíziós társaságok érdektelensége esetükben is érvényes, ezért őket sem lehet menedzselni Magyarországon. Elvárások és kritikák vannak, de fizetni nem akar senki. Pedig csupán ennyit kéne tenni a szurkolóknak, szponzoroknak és televíziós társaságoknak, és egyből beindulna az itthoni profi boksz élet.
(Petrányi Zoltán gondolatai)
Mond el a véleményed
Legolvasottabb
Felkapott