Máté Ádám pontozással győzött a debreceni gálán

Ment az üzengetés a mérkőzés előtt, a nagydumás Máté Ádám komoly verést, és kiütést helyezett kilátásba a rutinos Kassai Ignác számára. A nyírségi öklöző válasza sem késett sokat, a februárban, Angliában bravúrt bemutató Kassai büntetést ígért, de mestere, Nagy Lajos számára sem volt kérdés, a győzelemért jönnek Debrecenbe. Az amúgy is nívós gála rangját tovább emelte, hogy a supervisori teendőket az amatőrök és a profik között minden címet begyűjtő Kovács István látta el. „Kokót” a debreceni közönség nagy tapssal köszöntötte.

A kezdő gongszó után Máté Ádám a rá jellemző, leengedett kézzel „közlekedett” a szorítóban, ám lazasága Kassait nem altatta el, tudta, érkezhet a pofon. Nem érkezett, a Máté-támadások elmaradtak, alig volt ütésváltás az első két menetben. A harmadik felvonásban picivel pörgősebb lett a tempó, a tiszaújvárosi öklöző bevitt néhány tiszta találatot, de Kassainak is volt egy-két ütése, a meccs meg néhol átment birkózásba. Nagy Lajos tanítványa jelezte Máté felé, „gyere, öreg, gyere”, ám olyan hatalmas ütésváltás nem kerekedett. A záró felvonásban is volt egy-két birkózófogás, boksz kevesebb, a bírák pedig úgy döntöttek, Máté Ádámot jelölik győztesnek.

- Elég gyenge volt – kezdte önkritikusan teljesítménye értékelését Máté Ádám, aki a miért kérdésre a következő választ adta: - Egy héttel a gála előtt kiújult egy régi csípősérülésem, ami akadályozott a mozgásban, esélyem sem volt, hogy rendesen meghúzzam az ütéseket. Lemondani azonban nem akartuk a meccset, hiszen nem mindennap adódik ilyen lehetőség, hogy egy pályája elején járó profi bokszoló egy ilyen színvonalas gálán, ennyi ember előtt mutathatja meg magát. Végül is jól döntöttünk, a győzelmet sikerült megszerezni, de tudom, sokkal többet kell nyújtanom, ha el akarom érni a céljaimat. Külön öröm számomra, hogy a gála egyik díszvendége, a birkózó olimpiai ezüstérmes, MMA-fighter Bárdosi Sándor jelezte, tetszik neki a bunyóm, csak a könyökösöket hiányolta. A viccet félre téve, az Aranycsapat legendás hátvédjét, Buzánszky Jenőt idézném: A győzelmet nem kell magyarázni, a vereséget pedig nem lehet. A sikeremet a nemrég elhunyt edzőm, Zsirai Zsolt emlékének ajánlom.