Harcsa Zoltán szerint szemléletváltás kell
Nem sikerült úgy Harcsa Zoltánnak a vb, ahogy szerette volna. Mindjárt az első fordulóban búcsúzott.
„Nem szeretném egyetlen dologra fogni, hogy ez most miért nem sikerült, ennek több oka is lehet, akár olyan is, amiről én most még nem tudok, de majd a következő időszakban lecsapódik bennem. Elképzelhető, hogy a formaidőzítés nem sikerült, lehetett lelki oka is. Egyszerűen most nem jött ki a lépés. Az is előfordulhat, hogy túl sokat vártam magamtól, és erre rágörcsöltem” – mondta az Info Rádiónak.
Volt már hasonló helyzetben a 23 éves, kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes sportoló.
„Majdnem ugyanaz volt, mint a londoni olimpián, amikor a brazillal bunyóztam. Meglepett nagyon az első ütésváltás. Bementünk középre, megszólalt a gong, és azonnal elkezdett csépelni az indiai fiú is. Amikor én erre válaszoltam, akkor már volt bennem egy olyan meglepettség, amitől nem tudtam megfelelő erőt belevinni, megfelelő pontossággal ütni” – magyarázta, mit élt át a ringben.
Bár nem lesz egyszerű, nincs még minden veszve az olimpiai kvalifikáció szempontjából.
Két kvalifikációs verseny még hátra van, ami nagyon nehéz lesz, mivel a súlyában a világbajnokságról egyetlen európai versenyző sem jutott ki egyenesen Rióba. "Isztanbul és Baku a két helyszín, ahonnan az első két helyezett fog kijutni.” – említette.
A legproblematikusabb az, hogy az ökölvívás átalakulóban van, amelyhez az amatőr versenyzőknek alkalmazkodni kell, ugyanis a nemzetközi szövetség megnyitotta a versenyzési lehetőséget a félprofik előtt is.
„Sajnos már nem az igazi, a klasszikus ökölvívás folyik a ringben, hanem sokkal inkább ökölharc. Vége a tipikus olimpiai ökölvívásnak, ahol technikailag és taktikailag próbálják megoldani a feladatokat és megnyerni a meneteket, hanem kérlelhetetlen harc, ahol oda kell állni, és kőkemény ütni háromszor három percen keresztül. Ezt mostantól minden ökölvívónak észben kell tartani, ha eredményes akar lenni. A technikázgatással már semmire nem lehet menni, ráadásul a bírók is több szabálytalanságot engednek. Próbálnak profi irányba elmenni” – mesélte, de ennek az okai előtt azonban értetlenül áll.
Ezek a változások az amatőröknek nagyon sok nehézséget okoznak, ám nem egyszerűbb a helyzete az amatőr versenyeken induló félprofiknak sem. A stílus változik, ám a versenyrendszer marad.
„Két félprofi szervezet van, a WSB és az APB. A WSB-ben 5x3 perc az idő, az APB pedig olyan, mint a profi boksz: 4x3, 6x3, 8x3, 10x3, majd a címmérkőzésen 12x3 perc. Én még 4x3-at sem bokszoltam soha, nem hogy többet. Világ életemben az amatőr ökölvívást folytattam, a 3x3 percet. Más rendszerben teljesen más felkészülést kell alkalmazni, mint egy világbajnokságra, és teljesen máshogy kell az erőt is beosztani” – mondta a Ferencváros versenyzője.
Harcsa Zoltán vegyes érzelmekkel vág bele a szemléletváltás időszakának, amely véleménye szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy kvalifikálni tudjon az ötkarikás játékokra.
„Mostantól sokkal többet kell vállalnia egy ökölvívónak, hogy győzni tudjon. A másik oldal viszont az, hogy ebben az is benne van, hogy a sportoló több ütést kap, növekszik a sérülésveszély. Ott a félsz, hogy nehogy már az első mérkőzésen berepedjen valaki, és akkor nem tudja megvívni a többi mérkőzést” – osztotta meg aggályait.
Testvére, Harcsa Norbert túl van élete első – győztes – profi mérkőzésén is. Ezáltal tud majd segíteni öccsének, hogy a szemléletváltás minél zökkenő mentesebben menjen.
„Nagyon sok mindenben tud segíteni, szakmai tanácsokkal, s lelki segítséggel is sokat hozzá tud tenni a felkészülésemhez. Jó testvérek vagyunk, remélem, ő is megfogadja az én intelmeimet, én mindig megfogadom az övéit” – mondta.
Lehet, hogy a beígért szemléletváltás első nyomaival már a jövő heti hévízi magyar bajnokságon is találkozhatunk. (MI.PE)