Fejezetek a MÖSZ 90 éves történetéből - 2. rész
Megalakításának 90. évfordulójához érkezett a MÖSZ. A következő nyolc hétben folytatjuk a történelmi utazást, hetente a MÖSZ történetének részenként egy-egy tíz évet áttekintő fejezetét mutatjuk be.
A MÖSZ vezetői a lehető legjobb olimpiai szereplés érdekében (1936) sok nemzetek közötti válogatott mérkőzést szerveztek, de egyéni nemzetközi viadalokon is elindították a versenyzőket a minél több tapasztalatszerzés reményében.
Az aug. 1 és 15 között megrendezett berlini játékokra Kubinyi F, Frigyes D, Harangi I, Mándi I, Szigeti L, Nagy F, utazik. A felkészülés most is a Magyar Testnevelési Főiskolán történik. Harangi I. a svájci, a fülöp-szigeteki, és a dán versenyző legyőzésével kerül a fináléba, ahol az észt Stepulov várja. S bár szemsérüléssel küszködik az ő, kezét emelik a mérkőzés végén a magasba, ezzel újabb olimpiai bajnokot ünnepelhetünk.
Az 1937-es év legnagyobb eseménye milánói Európa-bajnokság volt, amelyen 16 ország 85 ökölvívója vett részt. A magyar válogatott tagjai csak két héttel az Európa-bajnokság előtt edzettek közösen, míg csupán két nappal a verseny megkezdése előtt utaztak el az olasz városba fapados vonattal.
Ennek ellenére a mostoha körülményekhez szokott magyar csapat ezúttal sem okozott csalódást. Énekes Vilmos légsúlyban arany-, Mándi Imre ezüst-, míg Szabó Gyula és az elnyűhetetlen Szigeti Lajos bronzérmet vehetett át teljesítménye jutalmául.
A második világháború előtti utolsó nagy versenyre, a dublini Európa-bajnokságra csupán három versenyzőnk utazhatott el, Forray Árpád szövetségi kapitány erre le is mondott. A magyar csapat egyetlen érmét - egy ezüstöt - a harmatsúlyú Bondi Miksa szerezte.
A második világháború idején Magyarország számára a legnagyobb ökölvívó-esemény a megszállás alatt levő Lengyelországban az 1942. évi wroclawi Európa-bajnokság volt, amelyen a háborús körülmények miatt kevés ország vett részt, ezért a szervezők úgy határoztak, hogy az induló nemzetek súlycsoportonként két ökölvívót indíthatnak. A pehelysúlyú Frigyes Dezső aranyérmet szerzett, míg Szentgyörgyi Lajos ezüstöt vehetett át ezen a csonka versenyen, amelyet a háború befejezése után a nemzetközi szövetség törölt is a listáról, és így ez a verseny nem hivatalos Európa-bajnokságként került be a sportág történelemkönyvébe.
A kontinens torna alatt FIBA- ülést is tartottak, melyen lemondatták Kankovszkyt főtitkári címéről, mert a MÖSZ-ben már nem töltött be tisztséget, és ez ellentmondott az AIBA akkori szabályzatának. Hazai megbízatásairól Kankovszky mondott le a MÖSZ vezetőivel való viszonyának megromlásával. Újjászerveződött a MÖSZ: Dr. Kresz László, Forray Árpád, Tusák László, Miklós István lettek az új vezetők.
A második világháború alatt a nemzetközi szereplésünk a wroclawi Eb-t leszámítva válogatott csapattalálkozókban merült ki, viszont a hazai egyéni és csapatbajnokságokat egészen 1944-ig megtartották változatlan formában.
Az 1944-es év ismételten a BTK-nak hozott csapatbajnoki elsőséget, a tizenegyediket és egyben az utolsót.
forrás: boxing.hu