Egy korszak lezárult

Manny Pacquiao visszavonulásával lezárult a profi ökölvívás egy hosszú, eseménydús korszaka, amely egy olyan legendát adott a sportágnak, akire évszázadokig emlékezni fognak.

Több mint 26 év telt el azóta, hogy egy apró filippínó legény alig 6 dolláros (2000 forint) meccspénzért 1995. januárjában ringbe lépett. Ez az összeg nem csak itthon, de délkelet-ázsiai országban sem számított „vagyonnak”, sem most, sem akkoriban, azonban egy olyan szegény, gyakran az utcán, éhes gyomorral alvó fiatalnak, mint Manny Pacquiao, kitörési lehetőség volt. Bokszolhatott, persze munka mellett.

Régen volt, sokan el is felejtették már, hogy a filippínó harcos honnan indult. Szegénységből, nélkülözésből. Semmi mással nem rendelkezett, csak töretlen akarattal, hajlíthatatlan elszántsággal, mély alázattal… mert bár tehetségesnek tehetséges volt, ám kiugró tehetségnek soha nem tartották. De arról az útról, amit eltervezett magának, soha nem volt hajlandó letérni. Igen, karrierje során többször kikapott, szám szerint nyolcszor, azonban – az utolsó mérkőzését leszámítva – minden alkalommal sikerült visszakapaszkodnia a csúcsra. Talán ez is egyedülálló a boksz történelmében!

Pacquiao amerikai karrierje 2001-ben kezdődött, és aki már akkor látta bokszolni, az soha nem felejti el. Dinamika, gyorsaság és kőkemény öklök. Lehlo Ledwaba volt a szenvedő fél, aki toronymagas esélyes volt a beugró, teljesen ismeretlen Pacquiao ellen. Hasonló volt a szereposztás 2003-végén, amikor Pacquiao újabb súlycsoportváltással már pehelysúlyban vállalt mérkőzést, éspedig a fénykorát élő, egy könnyed mérkőzésre számító Marco Antonio Barrera ellen. A mexikói akkoriban abszolút szupersztár volt, a P4P-ranglisták egyik éllovasa, aki legyőzte Naseem Hamedet, visszavágott Erik Moralesnek… csak egy könnyű küzdelem, mielőtt újra valami nagyobb meccs „irányába fordulna”. De Pacquiao feltörölte vele a padlót. Szó szerint. Talán sokakban él az emlék, amikor Barrera a földön ül. Minden az arcára volt írva. Csalódottság, felismerés, elismerés. Barrera persze büszke mexikóiként felkelt, de tudta, hogy azon az estén már fikarcnyi esélye sem lesz nemhogy a győzelemre, de a tisztes vereségre sem. Nem sokkal később vége is lett a meccsnek, amikor Barrera egyik edzője a ringbe belépve véget vetett az ikon szenvedésének.

A veterán televíziós boxmogul, Larry Merchant, még a küzdelem során az HBO mikrofonjába mondta, hogy „EZ A KÜZDELEM FELRÁZZA A BOKSZ VILÁGÁT!” Felrázta, felforgatta. Ekkor kezdődött „Pacquiao kora”, ami összesen 8 súlycsoportos világbajnokká tette a legendás ázsiai harcost, és olyan feledhetetlen küzdelmekkel ajándékozta meg a sportág szerelmeseit, mint a már említett Barrera elleni mérkőzések, vagy a Morales elleni trilógia, de beszélhetünk - a teljesség igénye nélkül -  Cottóról, Mosleyról, Marquezről, Hattonról, De La Hoyáról, vagy Mayweatherről.

Mint már írtuk, Pacquiao nem veretlenül vonult vissza, nyolc vereséggel, de ennek ellenére sokan a mai napig vitatkoznak azon, hogy az ő, vagy Mayweather „legendája” a nagyobb.

Ebben e sorok írója nem adhat támpontot. Abban viszont igen, hogy személy szerint engem 20 éven át lebilincselt egy semmiből indult csoda, akit Manny Pacquaiónak hívnak. Köszönöm!

Boxfelszerelés