Azt pontozza, amit lát
Szűcs Veronika a történelem első női olimpiai döntőjét vezette, tavaly a hamburgi férfi világbajnokságon is vezetett finálét, pár napja pedig első nőként WSB-döntőn volt vezetőbíró.
Ch. Gáll András interjúja.
A múlt héten a Cuba Domadores csapata két mérkőzés összesítésében 7-3-ra legyőzte a címvédő Astana Arlans gárdáját a félprofi ökölvívó csapat-világbajnokság, a WSB (World Series of Boxing) döntőjében. Az első meccset Hsziamen városában 3-2-re, a másodikat Csincsiangban 4-1-re nyerték meg a karibiak, s ezzel fényesen visszavágtak a tavalyi fináléban a kazahoktól elszenvedett vereségért.
Nekünk, magyaroknak is különleges volt ez a két összecsapás; Szűcs Veronika, az egyik legjobb magyar bokszbíró mindkét városban vezetett egy meccset, kifogástalanul. Ezzel újabb mérföldkőhöz érkezett pályafutásán.
Megható Facebook-bejegyzést olvastam öntől: „Hol is kezdjem, jó kis bulinak indult anno 1996-ban a bírói pályafutásom, nem is sejtettem akkor, hogy olimpiai döntőig vihetem. De a szüleimtől kapott tanács mindvégig segítette az utam: „Lányom, ha csinálsz valamit, azt csináld rendesen!” Megfogadva a tanácsukat, ma már 19 Európa-bajnokság; 8világbajnokság (ebből 2 felnőtt férfi); Ázsia és Afrika Játékok; az amerikai kontinens világbajnoki kvalifikációs tornája; Afrika és Ázsia olimpiai kvalifikációs verseny, a 2012-eslondoni olimpia, a tavalyi hamburgi világbajnokság, és ami idén sikerült, a WSB-elődöntő vezetőbírája voltam. Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik ezt lehetővé tették nekem!” És akkor még hátra volt a budapesti ifjúsági világbajnokság, meg Kínában a WSB-döntő!
Igen, a budapesti vb-re készültem, a WSB-döntő egy kissé engem is meglepett. Egyetlen nő voltam az öt meghívott bíró között, Hsziamenben az 56 kilós meccsen voltam a vezetőbíró, Osvel David Caballero García és Iljasz Szulejmenov mérkőzésén, Csincsiangban pedig a 60 kg-os találkozón, Lázaro Álvarez Estrada és Zakir Szafjullin között. Mindkettőt a kubai nyerte. Nem volt könnyű dolgom, az első felvonásban kifogtam a legdurvább meccset, minden létező szabálytalanságot felvonultattak a küzdő felek, a másodikon pedig mélyütést szimulált a vesztésre álló kazah bokszoló, de rajtam nem tudott kifogni.
Meg voltak elégedve a teljesítményével?
Nem szidott sem a győztes, sem a vesztes… Utólag megkaptam az értékelő kolléga ítéletét, hibátlannak minősítette a bíráskodásomat,
Nem sokan dolgoznak Magyarországról a WSB-ben…
Tudtommal rajtam kívül csak Dolmányos József.
Lehet azt mondani, hogy ön a világ legjobb női bokszbírója?
Az AIBA kínosan ügyel arra, hogy ne legyen ilyen megkülönböztetés. Nincsenek női meg férfi bírók, csak bírók. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, hogy ott vagyok a legjobb, legtöbbet foglalkoztatott bírók között.
Minek tulajdonítja azt, hogy ilyen szép pályát futott be, ennyire fiatalon?
Nagyon egyszerű: mindig azt pontozom és ítélem, amit látok, nem hagyom befolyásolni magam sem a körülményektől, sem a különböző érdekcsoportoktól. Azt nem állítanám, hogy rendszeresen csalásra biztatnának, de volt már olyan, hogy verseny közben meg akartak hívni egy születésnapi bulira. Én ilyenkor mindig azt mondom: lehet róla szó, de csak akkor, ha a verseny már befejeződött. Egyébként jómagam a kick-box világából érkeztem, de sikerült beletanulnom az ökölvívásba is.
Melyik volt a legemlékezetesebb meccse?
A 2012-es londoni olimpián az 51 kg-os női döntő a brit Nicola Adams és a kínai Ren Can-can között, amit Adams nyert meg 16-7-es pontozással. Ez volt a történelem első női olimpiai fináléja, mivel Londonban indulhattak először a hölgyek. Ezt a dicsőséget, hogy év voltam az első női olimpiai döntő vezetőbírója, már sohasem vehetik el tőlem, hiszen első alkalom csak egyszer volt!